Nagyon népszerűek jutyúbon a különböző sorozatok, filmek kiparodizálása, szinkronizálása. Amin az utóbbi időben meglepődtem, az az ezekben megjelenő igényesség. Lássuk például a magyar népmesék remixet, mint nagyszerű példát. A szöveg valószínűleg előre meg van írva, és úgy váltott ki százazres nagyságrendű nézettségeket, hogy nincsen benne anyázás, se vérömlesztés, viszont elképesztő stílus, poénok, olyan szavak, amik a szövegkörnyezetben felélednek, mert egyébként senki nem értené őket.

Első hallásra nem is mertem nevetni, mert értelmezni kell, hogy mit mond. Viszont másodszorra, harmadszorra már a térdemet csapkodva vihogtam a Bárány Attilás részen, majd a többin is. 

A második része a legnépszerűbb, bár annaka vége nekem egy kicsit már ellaposodik, de a harmadik epizódra visszatér az elképesztő, ízes, nevetésre fakasztó stílus, és az olyan körmondatok, amiket idézni sem lehet, és leírva nem is hatnak úgy, mint a videó készítőjének szájából. 

Jó szórakozást, én lassan kívülről, meg belülről fújom mind a hármakat :D

 Hirtelen felindulásból letöltöttem egy hőmérsékletmérőt a számítógépre, mert z egyik játék közbe néha kilépett. Biztosan nem ez a baj, de azért érdekes. Nézegetem az adatokat, és azt látom, hogy CPU1: 52°C, CPU2: 47°C, majd jön egy AUX nevezetű valami, amiről fogalmam sincs hpgy mi, és mellé van biggyesztve egy 3jegyű szám. Itt, mellettem a számítógépbe valami 127 °C. ez nem túl bíztató, de ha nem nézem meg akkor nem derül ki, és élem tovább az életemet. Sok hülye dolog kiakasztja az embert, és azután csomó időt elpazarol arra, hogy megoldja ezeket a "problémákat". Nekem tulajdonképpen semmi bajom, a gépnek se, olyan, mint máskor, sőt, az is lehet hogy ennek ekkora az üzemi hőmérséklete. (ami azért elég gáz lenne :D.)

Viszont ezzel a programmal remekül lehet kikapcsolni vagy leszabályozni a gép hűtőventillátorait, ugyhogy mostmár csendben is tudok itt üldögélni.

Közben felmerült bennem, egy, az idejének 80%át a gép előtt töltő emberben, hogy mennyi értelmes jó dologtól fosztja meg az embert a számítógép. Mostanában kitaláltam hogy elmegyek futni. Nem vagyok egy sportetalon, ugyhogy futottam vagy 20 métert, utána minden lehetséges helyen ahol senki nem látott sétáltam :D. Na jó, ennyire nem durva a helyzet, de utána ritka kellemes érzésem volt, és eldöntöttem hogy ezt a műveletet máskor is elvégzem. Tesóm is velem akart tartani, akiről tudni kell, hogy annyi az energiája, mint nekem vagy húszszor, meg még egy pár Michael Phelpsnek. És elfutottam vele a barátnőjéhez, aki kb 1000000000... millió kilóméterre lakik, és nagyon jólesett, mert egy idő után már úgy fájt az oldalam, hogy egyszerűen elmúlt. Persze amikor megálltunk egy kicsit pihenni, és elakartunk indulni erősen tiltakozott mindenem, de kibírtam. Azóta is elmegyek néha.

Ma meg a kutyákat vittem le a kertbe jáccottam velük egyet. ÉS még ezis jobb volt, mint mikor a gép előtt ültem. Mostis itt punnyadok. Meg te is. 

Első: Zuboly. Két lábbal a földön álló ember idiótáknak nézi őket, de valójában nagyon is jó zenét játszanak. Youtubon van pár zenéjük fent, amit ajánlok: Másfél millió l(t)épés Magyarországon. A másik pedig a mostanába nagyon népszerű "suna" kifejezést foglalja magában, maga a dallam pedig egy kicsit népies: Sunán innen, sunán túl.

Második: Fish! Igazán kellemes Rock(?)zenekar. A kedvenc számom tőlük a Magasan száll, mégpedig azért, mert tökéletesen passzol a még ennél is fiatalabb koromhoz, és a mostani helyzethez. És ráadásul magával ragadóan jól szól, látszik hogy régebb óta csinálják és nagyon benne vannak ebben a dologban.

Mind a kettő zenekarral bizonyára lehet majd találkozni a nyáron párszor. Személyesen egyszer sem voltam egyik koncertjükön sem, de mások szerint érdemes. Biztosan ki fogom egyszer próbálni.

Tegnap az egyik osztálytársam apukája balesetet szenvedett. A vonatot nem látták. Csak hallották a kürtjét, de későn. Az autó a sínekre futott, a vonat pedig 100 méteren tolta maga előtt.

Az ember soha nem gondlná, hogy vele, vagy a szeretteivel történik hasonló. Pedig senkitől nem áll távol a veszély.

 - Majdnem elcsapott a busz! -

és röhög mindenki, miközben ha tényleg eljön az az elcsapás, akkor bizony megváltozik az emberben valami.

És hiába jön május elseje, a jókedv, a buli, ha ez bekövetkezik. És sajnos, mindíg egyre több lesz. Vigyázni kell, mert ebből a dologból csak egy van. Legyen szép, boldog, örömmel teli, de csak addig, amíg tudunk magunkra vigyázni, sőt néha az sem elég..

Az apró dolgokon ilyenkor nem akad fenn az ember, mert valami/valaki olyan van veszélyben, aki/ami pótolhatatlan. Mert a jelentéktelen dolgokból sok van. A fontos dolgok pedig azért fontosak, mert kevés van. Ha valamiből csak egy van, akkor nem szabad odaadni.

Reméljük, hogy minél hamarabb felépülnek.

Az iskolánk, a JAG (József Attila Gimnázium) minden évben lehetőséget ad arra, hogy elmenjünk egy főleg Londont és Párizst érintő Európai túrára, persze nem ingyen, de azért jó dolog.

Felültünk a buszra, aztán körülbelül egy napig néztük az autópályán a zajszigetelést. A kezdeti izgalom kicsit megtört, de azért rendületlenül vártuk már "az eseményt". Kölnben volt egy kellemes tranzitszállás, utána Brüsszel felé kanyarodtunk,a hol pár órát töltöttünk el. Magával ragadó hangulata van a városnak, itt persze nem a sok EU-s épületre gondolok, hanem azokra a sikátorszerű, macskakővel kirakott, oldalt üzletekkel határolt, hol lejtős, hol emelkedős, kiülős kávézókban bővelkedő utcákra. Mint a filmekben.

Még aznap kompra szálltunk Franciaországból Angliába. A kompot úgy kell elképzelni, mint egy nagy csarnokot, vagy garázst, a tetején egy plázával. A vízen. Jó dolog, de én másfél óra után már nem a bevásárlóközpont feelingre vágytam. De szerencsére már közeledtek a dóveri fehér sziklák. Le a kompról, be a buszba, irány London. Öt percen belül olyan köd lepett meg minket, hogy 20 méterről se láttuk volna egymást, ha kiszálltunk volna, de nem szálltunk ki, így láttuk egymást x). Angliáról, Londonról amit egy magamfajta embernek tudni érdemes: eső, kultúra, hagyományok, eső, és a szabályok betartása egy kis esővel megszórva. Igazából tetszett. Jó, a Westminsterben az órákon át tartó séta az a vége felé egy kicsit már fárasztó volt, de utólag visszagondolva bizony megérte. Azt hozzátenném, hogy a Westminster Abbey az egy Angliai temlom. Annyire egy, hogy az Anglikán egyház központja, és ha eltudnám mondani mennyire nagy, akkor azt tenném.

Megnéztünk még pár nevezetességet, utána a csalagutat választottuk, amiről külső szemlélő számára nem tűnik fel a hatalmassága. Nagy vasútállomás: "hol vagyunk?" "most megyünk a csalagutba be." "eeeez?". De utána megnéztük a filmet, és utólag is rossz volt hallani, hogy 150 méter magas vízoszlop volt a fejünk felett. Egyik utazótársam azt mondta, ő nem jött volna, ha tudja :D. Tehát Franciaországban jártunk ekkortájt.

Párizs érdekes. Egyik részén úgy éreztem, hogy egy "átlagos nagyváros", gyárnegyedek, lakótelepek. Utána megláttam a Diadalívet. Aztán közelebbről is. Nos, azt a következtetést vontam le, hogy soha nem szabad a képeknek hinni. Csak amit a saját szemünkkel látunk. Mert bizony ez is nagyobb, mint amekkorának egy átlagember, aki képról felismeri, elképzelné. Közben itt-ott felbukkant az Eiffel csúcsa is. A következő helyszín a Louvre volt. Halandó ember, velem az élen el nem tudná képzelni mi ez. Egy palota, U alakú, közepén üvegpiramis. Eddig rendbe van. Az üvegpiramis a bejárat. Hová? Le, kéremszépen, lefelé. Mert ott ugyanis, a palota alatt egy pláza van kéremszépen... Megnéztük még az Eiffelt. Sok hozzáfűznivalóm nincs, csak annyi, hogy hatalmas. Illetve nem, ahogy az előbb írtam. Ezt leírni nem lehet mekkora.

Ezeken a dolgokon is túltettük magunkat. Utolsó előtti nap: Disneyland. Egyedül itt nem fotóztam. Mert értelme nincs. Egyszerűen át kell élni. Nekünk még egy nap is kevés volt. Például egy olyan hullámvasút, amin felfelé nem tudtam levegőt venni, mert úgy gyorsult. El lehet képzelni, hogy ez ment lefelé is... Aztán hurok, meg még a tengelye körül is forgott, meg ahogyan el lehetett képzelni. Disneyland egy 16 éves, kritizáló, öntelt fiatalt, mint én, magával tudott ragadni. Felejthetetlen élmény volt.

Utolsó napunk a buszon telt, de túléltük, és az utazás olyan dolgokkal gazdagodtunk, amit senki el nem vehet tőlünk.

Igen tisztázódott, a Csírázó búzakalász név nem véletlen.

"szia, a csírázó búzakalász énekes-gitárosa vagyok.
olvastam a blogodban, hogy a búzának csak a magja csírázik.
ezzel teljesen tisztában vagyunk, névválasztáskor ezt mérlegeltük, ha esetleg tudod javítani egy kiegészítéssel (pl. mint kiderült, a zenekar ezzel tisztában van) azt nagyon megköszönnénk :)
minden jót

nFeri"

Ezúton szeretnék bocsánatot kérni, de a régi írásaimat nem törlöm =)

További sikeres zenélést!

A doromb az egy hangutánzó szó. És egy hangszert jelent. Utána lehet keresni, elég népies hangja van, de szinte bármit el lehet rajta játszani. Addig nézegettem a neten a videókat, úgy döntöttem, beszerzek egyet.

Karácsonyi ajándék. A gyerek örül tiszta happy, most aztán övé a világ. (kivételesen nem térek ki arra, hogy van aki nem kap) Biztosan sok olvasó tudja milyen az, hogy megkapják, aztán övék, szeretgetik, használják, egy hét, két hét és ott porosodik valamelyik polcon. Velem is sokszor előfordult ez. Úgy döntöttem kezemb veszem a karácsonyi ajándékozási ügyfélszolgálatunkat, és megrendeltem magamnak egy dorombot.

Nem volt rossz döntés. Ma is ugyanolyan örömmel veszem a kezembe, de mostmár gyakorlottan, szionte bármit el lehet vele játszani. Nagyszerű példa erre az AIRTIST (airdinamic trance projekt, vagy vmi hasonló sűrű bocsánat a hibákért) ők ilyen elektronikus zenét játszanak hárman: beatboxos, dorombos, és egy didgedoro nevű hangszeres úr. Az utóbbi eszköz egy hatalmas csőre hasonlít leginkább, vékonyodó véggel. Itt a videó róluk.

Bátran merem ajánlani bárkinek, tök kezdők és hozzánemértők, mint én, elkezdhetik, nyugodtan megrendelhetik. Régóta szerettem volna egy hangszert, de nem webzongorát vagy piaco szintetizátort, hanem valami olyat ami hangszernek számít. Nos ez kellően elvont és hozzámillő :D.

Ezen túl egy ősi hangszer, és aki megrendeli, netán játszik vele, előad, az elősegíti a kultúra terjedését, az emberek elkezdenek érdeklődni, és ez bizony jó nekik. Sokkal inkább ezt, mint egy maunika show vagy győüzike.

Bátran emberek, ide. Jah és nem hagyhatom ki Szilágyi Áront, aki a magyar dorombkultúra egyik legjelesebb képviselője =).

Új zeneis stílus. Illetve annyira nem is új, inkább kezd népszerűvé válni. Példa: Nézz mélyen a szemembe, tedd a kezed a farzsebembe... Kellemes. Sok jó, tehetséges zenekar van ebben a stílusban (már amennyire van zene hozzáértésem), és néha jó érzés hallgatni. Majdnem minden érzésre van egy egy szám, ami passzol. Itt is akadnak azonban "érdekes" dolgok.

Gondolom megindító zenekarnévként akart szerepelni a Csírázó búzakalász név, de kitalálója bizonyára nem rendelkezhet sok tapasztalattal a mezőgazdaság terén, konkrétan hozzáértése egyenlő lehet a nullával. A búzakalász ugyanis nem csírázik, csak a magja. A búzakalász egyenlő a szár végén azzal a tokszerű valamivel emiben a termés van. Persze ha ez a név nem véletlen, akkor sűrűn elnézést kérek. (Kiderült, nem véletlen. Bövebben: fent.)

Személyes kedvencem volt régen a Kaukázus zenekar Teszkó című száma. A teszkós életünk kifigurázása nagyon jó az elején, aki pedig nem érti, az sajnálhatja, érdemes átböngészni párszor a szöveget, hogy mi is a lényege.

Természetesen más, sok-sok zenekar is van még ebben a témában, amik nagyon jók, vagy az agyuknak csak helye van. Remélem sokra viszik még, és egyre több emberhez eljutnak.

Az én zenei stílusom azonban leginkább a Rockot helyezi előnybe, (nem divatból, bár nem is tudom, milyen az) hanem mert szretem. Dallamos, van értelme, lehet rá tombolni, haverokkal énekelni, többnyire pozitív emlékeim vannak ezzel kapcsolatban. (Tankcsapda, Depresszió)

Ezen kívül ajánlok még régi magyar Blues zenekarokat, zenészeket, mint például Hobo vagy Deák Bill Gyula. Lehet mostanra az élőkoncertjük kicsit vontatott, (vagy esetleg érthetetlenül üvöltik a zenét :D) viszont mintha verset mondanának az embernek. Van még kihagyhatatlan zene ebből a műfajból, például a Pocsolyába Lépetm, amit mi szinte minden buli alkalmával előveszünk, néha csak fejből :D.

A magyar zenei világban még fontos számomra (vagy számunkra) a Republic, különösen a Repül a bálna című mű, ami elég régi zene, (tulajdonképpen a felsoroltak közül majdnem mind régi :D) és aki nem ismeri az szomorkodhat.

Remélem sikerült (midnenkinek úgyse, de aki a rágózenét kedveli annak ajánlom Scotty - Black Pearl) az emberek nagy részének elfogadható zenét találni. .

Milyen hatalmas is az ember. Átalakítja a világot, meg felmelegíti globálisan, meg kiírtja az összes erdőt. Erre jön egy kis hő bentről, a gleccser bácsi azt mondja reccs, és az ember nagysága máris törpülni látszik.

Ugye ott az észeki viking-leszármazott barátainknál történt ez az eset, hogy felrobbant egy gleccser, vagy alatta kitört a vulkán, és erre hatalmas mennyiségű hamu került a levegőbe. Vagy valami ilyesmi, nem vagyok se geológus se szeizmulógos meg ilyen hasonló érdekes foglalkozású réteg tagja. És ez a sok hamu mit csinált?

Leöli Európa felett a légiközlekedést. 25000 járat helyett csak 4000 indult el. Érdekes. Kedvenc pusztítandó bolygónknak biztos elege van már a sok kis elmebetegből aki tönkreteszi. És kiderül, hogy mégsem az ember körül forog a világ. Mert kis semmik vagyunk hozzá képest. Talán tisztelnünk kellene, odafigyelni mit csinálunk. Közben meg kitalálni, hogy lehet hamufogó hálót csinálni olyan 5000 km szélest. Mert sajnos nem tudjuk befolyásolni a világ "akaratát". (ha tudnánk, akkor biztos tennénk)

Helyesbítek. Tudjuk. Csak nem tudatosan. És így jól tönkremegy. Ami nagyjából azzal egyenlő hogy majd kipusztulunk. Kiváncsi leszek, mi történik ha jön majd az a bizonyos aszteroida. Mert én csak abban hiszek amit látok. Meg még a mateknak is egy picit. És a matek, meg a fizika hasonló. A fizika meg azt mondja, hogy jönni fog majd egy aszteroida. Mert ha az idő végtelen akkor egyszer úgyis találkozunk majd eggyel. Akkor is az olaj lesz-e a fontosabb? Most még biztosan az.

Egy ilyen kis porkavarástól máris bedugultunk. Ha így megyünk tovább akkor biztosan nem vagyunk olyan erősek, mint aminek hisszük magunkat. Hiányzik az egység. Nem kell mindíg, csak mikor fontos lenne. Bízok benne, hogy fontos lesz egyszer, és létre is jön. Mert ha nem... Ha nem akkor előre is:

Sziasztok =)

Ma olvastam a hírt, hogy a Renault (is) elég jól halad a villanyautójával. Bedugod az áramba, oszt megy. Nemsokára meg lehet venni. Hurrá, éljen a technika, az autógyártók leölik a globális felmelegedést. Nos, kénytelenek. Mert vagy 'minmeghalunk' vagy teszünk elene valamit.

Más. Emberek ez egy fűnyíró. (nekünk nem áramos, hanem benzines haha :D) Nincs hangja. Sem váltó. Aki hozzám hasonlóan autóbuzeráns(nak vallja magát), annak most összetörik a szíve. Nincsen orbitális V8-as üvöltés. CSak ez: nyiiiiiiii. Néha kicsit hangosabban. Nincsen durrogó kipufogóvég. Egyáltalán, nincsen kipufogó. Nincsen sebességváltó. CSak nyomod a gázt, síri csönd, nyugalom béke, stressz nélkül.

Jó ez annak aki nyugalmat akar. És hazafele megy a munkából, vagy cégvezető, vagy ideges anyuka az iskola felé gyerekkel, vagy jómunkásember aki nyugalomra vágyik. Nagyjából mindenkinek jó. Szerintem még a baleset is kevesebb lenne.

Kinek nem jó? NEKEM! még a 17. évemet se értem el, ezért úgy néz ki ilyen autót vehetek, ha újat akarok (és lesz rá mód) venni. A helyzet az, hogyha ilyen lesz minden új autó, akkor nekem bizonyára valami oldtimerem lesz. Vagy legalább beteszem a CD lejátszóba egy V8as hangját.

Akinek még nem jó: autósport. Képzelj el egy F1es autót. Iszonyatos üvöltés, 30 méterre is érzed a mellkasodon a légnyomásváltozást, amikor odalépnek neki. Képzeld el ezt: ssssssss. Ezek voltak a gumik az aszfalton.

Bízok benne, hogy a régimódi, vagy az Igazi autóra vágyó embereknek azért meghagyják azt a belsőégést. Legroszabb esetben is jöhet a Bioetanol, azt meglehet termellni sűrű fekete arany nélkül is. Főleg ha hagyják.

Az emo. Szerintem érdemes beszélni róla. Félek, hogy rosszul jellemzem a külsejét, így sajnos már nem merem bátran kijelenteni, csak halkan. Fekete a színük, mint sok egyéb önmagát valamilyen csoportba soroló egyednek, és ez rendben is van. A probléma ott kezdődik, mikor látjuk őket, és véletlenül még beszélgetni is kezdünk velük. De ott sűrű ám a bozót.

Nos, az életszemléletük szeintem a legborzalmasabb felfogás, amit ember valaha megalkotott magának. Kitalálták, hogy szenvednek. Ha nem, akkor tesznek érte. Azon kívül őket mindenki útálja. Még a barátaik is. Egyszerűen nincs értelme élni.

Hmm... Talán érdemes lenne egy kicsit kinyitni a szemeteket, kedves önútáló barátaim! A szerencsétlen Afrikai gyerek, akinek az anyja AIDS-ben, az apja a bányában halt meg, ő pedig éhezik, nincs ivóvize, szerintem ő lehetne emos. De nem teszi. Küzd. Ez a jó kis műanyag teszkós élet annyira könnyűvé kezdett vállni, hogy csinálnak maguknak problémát. És őket senki sem szereti. És még anyu sem? Apu sem? Ott van mindenki előtt a lehetőség. Ki kell használni. Nincs értelme élni? Ez azt jelenti, hogy nem tudsz hasznosat csinálni. Gyűjts például szemetet, ha te úgy gondolod hogy oda való vagy.

Olyan apró dolgokon akad fent a lemezlejátszójuk, mint például valaki leszidja őket. Ez így megy. Ha te állsz, és várod, hogy jobb legyen, akkor megérdemled azt ami kapni fogsz. Az élet nem így működik. A vadon élő oroszlán, ha három lába van akkor sem dől el, és kezd el sírva fetrengeni a földön, hogy most hogy lesz. Inkább eszik füvet, de nem döglik meg. Az élet nem ilyen. Ez nem élet. Erről csak ti tehettek. De érte is. Nincs bal sors. Legrosszabb esetben mélyről kell kezdeni. Akkor is el lehet jutni valahova. Olyan helyre, ahol már van értelme az életnek. De így nincsen. Ha ti úgy érzitek, hogy ennyire borzalmas, akkor tegyetek ellene!

Kíváncsi leszek, hogy 10 év múlva, mikor ezek az emberek felnőnek, akkor csövesek lesznek, vagy nem lesznek egyáltalán semmik. Apám azt szokta mondani: "Majd ha a saját seggeden szarsz!" Nos ezeknek az embereknek bizony nagyon nehéz lesz!

Egészen jól indult! Az Ausztrálokat mondjuk nem nagy dolog megverni, de nagyon fontos a lelki állapot. Jókedvvel jobban megy a játék. A legtöbbet persze feltüzelve, küzdelmet váró szívvel (milyen szókapcsolatokat tudok!) lehet. Erre tökéletes példa az Új-zélandi rögbicsapat meccs előtti harci tánca a "Haka", ami annyira sikeresnek bizonyult hogy az Új-zélandi rögbicsapat egy jó pár VB-t meg is nyert. De vissza a kézihez. Úgyhogy bizakodva vártuk a folytatást. A románok elleni meccs alatt apámmal kb. 14 szer összevsztem, mert ő pesszimista ("mostmár vége, kikapunk") én meg opimista, tehát én őrjöngtem a vége felé, amikor hat gólról háromra fordítottunk, ugráltam, ordítoztam, jó meccs volt. A Szlovákok elleni győzelem azért lett volna nagyon (és még jobban) fontos, mert akkor most, az elődöntőbe jutásért folyó harcban már nem lenne ilyen kaki a helyzet. A többit nem írom le, kikaptunk.

A mai meccs viszont egyszerűen zseniális volt, mégpedig azért, mert egy független néző is remekül szórakozhatott rajta. A vége pedig hihetetlen, elképesztő, csodálatos, nem is tudok több szót rá találni, csak ezt a hármat, de az pont elég. Tehát győztünk ráadásul, és ezt köszönjük meg Fazekas elképesztő reflexeinek, mert bizony ha ő nem lett volna, akkor Svéd barátaink jó pár gólos vezetés tetejéről integethettek volna, de végülis a többieket is meg lehet dícsérni. Az elődöntőkbe kerülési esélyünk elszállt, jó messze, de ötödikek lehetünk. Hajrá!

Üdvözlök mindenkit!

Valamiért régen megcsináltam ezt a blogot, de utána nem foglalkoztam vele. Most visszatérek, és mindent (kivéve a létrehozást) kezdek elölről.

Ami a témákat illeti, arról fogok írni, ami érdekel, és például lehet, hogy nem is aktuális. Viszont lehet hogy aktuális, jó téma de nem érdekel. Akkor is lehet hogy írok róla. Sport lesz mindenképpen, ahogy autók is. Zene nem valószínű, de bármi elképzelhető, és ami elképzelhető az meg is valósítható. Lásd.: Dubai... Tehát akár lelki megerősítésre is lehet használni az oldalt, hiszen optimistán fogok írni

Rólam pedig annyit kell tudni, hogy Makón élek, fiú vagyok, 15 és fél éves( ez persze az idő múlásával egyre több lesz, tehát ha most 2019 van, akkor már 26 éves vagyok, és nem írom a blogomat valószínűleg, viszont gyorsan nézd meg hogy ki a világ leggazdagabb embere, hátha ott vagyok!) szeretek... hát inkább szeretem az autókat, a sportot, a technika világát. Ezen kívül le tudom írni hogy ferdetengelyű bipoláris szögtartó kúpvetület. Szeretek bulizni, kézilabdázni, internetezni. Nagyjából ennyi bevezetésképpen.

ui: frissíteni akkor fogok amikor kedvem tartja, körülbelül 3-4 naponta, de lehet hogy egy napon többször is!